Dr. Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda
Cím: 4183 Kaba, István király utca 9.
Telefon:: +36/30-656-3434

Ajándékozási szerződés

 

Mikor jön létre ajándékozási szerződés?

Az ajándékozási szerződés a tulajdonátruházási szerződések körébe tartozik, ez alapján az egyik fél vagyoni előnyhöz juttatja a másik felet saját vagyona rovására.

Az ajándékozási szerződést az egyoldalú juttatás ellenére a felek megállapodása hozza létre. Ingó dolog tekintetében a szerződés megköthető szóban, írásban és ráutaló magatartással (tehát az ajándék tárgyának egyszerű átadásával) egyaránt. Ingatlannál az ajándékozási szerződés érvényességéhez - az adásvételhez hasonlóan - a szerződés írásba foglalása, ügyvédi ellenjegyzése vagy közjegyzői okiratba foglalása, a tulajdonszerzéshez pedig az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges.

Az ajándékozó, az ajándékozott és az ajándék

A jogviszony alanyai az ajándékozó és a megajándékozott. Mindkét pozícióban bárki alanya lehet a szerződésnek, bár általában magánszemélyek között van az ajándékozásnak nagyobb gyakorlata.

A szerződés tárgya ingó és ingatlan dolog, vagyoni értékű jog (pl. társasági jogok) egyaránt lehet, de jogszabály előírhat korlátozásokat, mint például a termőföld tekintetében. Gyakori a pénzbeli ajándékozás is.

Az ajándékozási szerződés jellemzői

Az ajándékozó a felek között létrejött megállapodás alapján saját vagyona rovására juttatja ingyenes vagyoni előnyhöz a megajándékozott felet.

Az ajándékozó kötelezettsége a szerződésben meghatározott ingyenes vagyoni előny nyújtása a megajándékozott részére. A vagyoni előny realizálódhat pénzben, ingó vagy ingatlan tulajdonjogának átruházásában, de lehet kötelmi jellegű is, pl. tartozás-elengedés, tartozásátvállalás, illetőleg engedményezés.

Az ingyenesség a szerződés alapvető sajátossága. Az ellenszolgáltatáshoz kötött ajándékozás érvénytelen. Ha a felek ajándékozásnak nevezik ugyan a szerződést, de nem ingyenes a vagyoni előny juttatása, a szerződést tartalma szerint kell - pl. adásvételi, gondozási szerződésként - elbírálni. Ha pedig az ellenszolgáltatás a vagyoni juttatásnak csak egy részét ellentételezi, ajándékozással vegyes adásvétel keletkezik, feltéve, ha a felek akarata erre irányult.

A felek jogai és kötelezettségei

Az ajándékozó korlátozott mértékű kár-, jog- és kellékszavatossági felelősséggel tartozik a megajándékozottal szemben. Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, illetőleg az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságaiért, valamint az ajándékozás során az ajándékban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jár el. Ugyancsak felel az ajándékozó a kárért, ha nem tájékoztatja a megajándékozottat az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismert.

Az ajándékozó felelőssége enyhébb, mint az eladóé, egyrészről azért, mert kizárólag szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetén felel, másrészt a bizonyítás kötelezettsége a törvény szerint a megajándékozottat terheli.

Az ajándékban beálló károk mellett az ajándékozó felel azokért a károkért is, melyeket ajándékozással kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz. A megajándékozott egyéb vagyonában okozott kárért az ajándékozó az általános szabályok szerint, tehát felróható károkozás esetén felelős.

A megajándékozott jogosult az ajándék követelésére. Az ajándékozó a szerződés teljesítését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után az ajándékozó körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állt be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé nem várható el. Ezen az alapon lehet megtagadni például a remélt házasságra tekintettel ígért jegyajándék átadását, ha időközben a házasulandó felek kapcsolata megromlik.

Az ajándék visszakövetelése

A teljesítés megtagadása mellett meghatározott esetekben az ajándékozó jogosult az ajándék visszakövetelésére is. Az ajándékozás ingyenessége indokolja, hogy az ajándék átadása után is legyen lehetőség az ajándékozási szerződés céljával ellentétes élethelyzetek figyelembe vételére.

Az ajándék visszakövetelését a törvény szigorú feltételekhez köti. Még ezeknek a feltételeknek a fennállása esetén sem lehet azonban visszakövetelni a szokásos mértékű ajándékot.

Az ajándékozó a még meglévő ajándékot visszakövetelheti annyiban, amennyiben az ajándék tárgyára létfenntartása érdekében szüksége van, feltéve, hogy a visszaadás a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A létfenntartás miatti visszakövetelés csak a meglévő ajándékra (annak egy részére) terjed ki, tehát nem köteles a megajándékozott az elpusztult vagy elfogyasztott ajándékot pótolni vagy értékét megfizetni. Ugyancsak fontos korlát, hogy a visszaadás nem sodorhatja a megajándékozott létfenntartását sem veszélybe.

Visszakövetelés a megajándékozott jogsértése esetén

Visszakövetelhető az ajándék a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozó súlyos jogsértése esetén, ha azt az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására követik el. A súlyos jogsértésre alapított visszakövetelés esetén az ajándékozó nem csak az ajándékot, hanem az ajándék helyébe lépett értéket (pl. az ajándékozott ingatlan eladásából származó pénzösszeget, vagy az abból vásárolt másik ingatlan értékét) is követelheti. A súlyos jogsértés tényét a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve állapítja meg. Ilyen lehet bűncselekmény elkövetése, súlyos becsületsértés, tettleges bántalmazás stb. Nincs helye visszakövetelésnek, amennyiben a jogsértés elkövetésének időpontjában az ajándék vagy a helyébe lépett érték már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.

Visszakövetelés meghiúsult feltevés esetén

Az ajándékozás alapjául szolgáló meghiúsult feltevés esetén is visszakövetelhető az ajándék. A visszakövetelés feltétele, hogy a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Ha a feltételek megvalósulnak, nemcsak az ajándék, hanem a helyébe lépett érték is visszakövetelhetővé válik. A bírói gyakorlat szerint a feltevésnek olyan lényeges körülményre kell vonatkoznia, amely nélkül az ajándékozásra kétséget kizáróan nem került volna sor. Nem követelhető vissza az ajándék, illetőleg nem követelhető az ajándék helyébe lépett érték, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta. A feltételek bizonyítása az ajándékozót terheli.

A visszakövetelési jog az elévülési időn belül illeti meg az ajándékozót, de az általános elévülési időn belül elenyészik akkor is, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja, továbbá ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg.
 
Forrás: Magyarország.hu

Ezt a honlapot a Debreceni Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr.Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.