Dr. Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda
Cím: 4183 Kaba, István király utca 9.
Telefon:: +36/30-656-3434
Törvényes öröklés

Ha az örökhagyó nem hagyott hátra végrendeletet, vagy nem minden vagyonára végrendelkezett, az öröklés a törvény szerint alakul. Ilyenkor elsősorban az örökhagyó gyermekei örökölnek egyenlő arányban. A kiesett gyermek helyett a rá eső részt az ő gyermekei öröklik. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. Ha sem leszármazó, sem házastárs nincs, akkor kerül sor a felmenők öröklésére, elsősorban a szülök, azok hiányában a nagyszülők, ill. további felmenők öröklésére. Egyenesági hozzátartozók és házastárs hiányában az ún. oldalági rokonok, azaz a testvérek és azok leszármazói.

A házastársat haszonélvezeti jog illeti meg mindarra a vagyonra, amelyet egyébként nem ő örököl. Ezt nevezzük özvegyi jognak. Ha a házastárs új házasságot köt, özvegyi joga megszűnik. A leszármazók kérhetik a haszonélvezeti jog korlátozását, ez azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet még biztosítsa az özvegy szükségleteit. Mind a leszármazók, mind az özvegy kérheti a haszonélvezeti jog megváltása a hagyatéki eljárás során, ill. az öröklés megnyíltától számított egy éven belül.

 

Abban az esetben, ha nincs leszármazó vagy van de nem örökölhet az örökhagyó után, az örökhagyó felmenőiről hárult vagyon ági öröklés alá esik. Ennek indoka, hogy annak a családjában maradjon a vagyon, aki azt szerezte. Akkor is ági öröklés valósul meg, ha a vagyon az örökhagyó testvéréről vagy a testvér leszármazójáról hárult az örökhagyóra, de ekkor további feltétel, hogy a vagyont a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte. Az ági vagyon öröklése külön szabályok szerint történik: a szülő örökli azt a vagyont, amely róla vagy felmenőiről hárult az örökhagyóra, a szülő kiesése esetén a szülő leszármazói örökölnek az általános szabályok szerint (lásd első bekezdést). Ha sem szülő, sem szülői leszármazó nincs, a nagyszülő, ha nagyszülő sincs, az örökhagyó további felmenője örökli azt a vagyont, amely róla vagy az ő felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Az ági öröklés szabályai nem vonatkoznak azokra a vagyontárgyakra, amelyek az örökhagyó halálakor már nincsenek meg, amelyek az ági vagyontárgy helyébe léptek vagy annak az értékén vásárolták őket. Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárstól nem lehet követelni a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakat. Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni, de ha ez célszerűtlennek mutatkozik a bíróság elrendelheti a pénzbeli kiegyenlítést.

Az örökbefogadott vér szerinti leszármazóként örököl amíg az örökbefogadás fennáll, azaz az öröklés megnyílásakor az örökbefogadásnak hatályosnak kell lennie Az örökbefogadott vér szerinti rokonai után is örökölhet ettől függetlenül, kivéve a titkos örökbefogadást. Az örökbefogadott után akkor örököl az örökbefogadó, ill. az ő rokonai, ha az örökbefogadottnak nincs leszármazója, ill. házastársa. Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, az örökbefogadó vér szerinti rokonai örökölnek.

Az osztályrabocsátás egy kisegítő szabály, amely arra hivatott, hogy több leszármazó közös öröklése esetén az esetleges igazságtalanságokat kiküszöbölje. A törvény szerint ugyanis több gyermek fejenként egyenlő részben örököl, ami nem jelent igazi egyenlőséget, ha egyik gyermekét az örökhagyó már életében ingyenes juttatásban részesítette. Csak az az örökös köteles osztályra bocsátani az ingyenes adományt, aki ténylegesen örököl és csak akkor kell a vagyontárgyat osztályra bocsátani, ha ezt az örökhagyó kikötötte, vagy arra lehet következtetni, hogy azt osztályrabocsátásra szánta. Ez alól kivételek a szokásos mértékű ajándékok és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás, ezeket akkor sem kell osztályra bocsátani, ha ezt az örökhagyó kifejezetten kikötötte. Az osztályrabocsátás úgy történik, hogy a kapott adományok értékét hozzá kell számítani a hagyatékhoz, az így kapott összértéket kell felosztani az örökösök között. A megadományozott örökös részéből le kell vonni az osztályrabocsátott értéket, és a maradékot kapja meg örökségként. Ha kiesik az egyik leszármazó, az ő leszármazójának is osztályra kell bocsátania a kiesett leszármazó által kapott ingyenes adományt. Ha valamelyik örökös adománya eléri vagy meghaladja az örökrészét, őt kielégítettnek kell tekinteni és a hagyatékot a többi örököstárs között kell csak felosztani.

 
 

Ezt a honlapot a Debreceni Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr.Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.