Dr. Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda
Cím: 4183 Kaba, István király utca 9.
Telefon:: +36/30-656-3434
Végrendeleti öröklés
 

Végrendeletet csak személyesen lehet tenni közvégrendelet, vagy írásbeli magánvégrendelet formájában. Közvégrendelet közjegyző vagy bíróság előtt tehető. Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének főbb feltételei: ki kell tűnnie az okiratból annak, hogy végrendeletről van szó, annak, hogy hol, és mikor írták, ill. az örökhagyó saját kezűleg írta, vagy magáénak két tanú előtt elismerte.

Szóbeli végrendelet csak kivételes esetben tehető, amikor írásbeli végrendelet nem, vagy csak nagy nehézséggel lenne tehető.

Az örökhagyó törvényes örökösét kizárhatja az örök­lés­ből ilyen tartalmú írásos nyilatkozattal, vagy úgy, hogy örökösévé más személyt nevez. Ezt indokolni nem szükséges, a Kötelesrészre való jogosultságot azonban nem érinti.

Vélelmek:

Ha a közvégrendelet vagy az írásbeli végrendelet a végrendelkező akaratán kívüli okból megsemmisül, vagy elveszik, nem lesz hatálytalan. Azonban, ha a végrendelkező birtokában maradt és nem került elő, úgy kell tekinteni az ellenkező bizonyításáig, mintha az örökhagyó azt megsemmisítette volna.

 Előfordulhat, hogy az örökhagyó nem határozza meg az egyes örökösöknek juttatott részt. Ilyen esetben az örökösök egyenlő arányban örökölnek. Ez a vélelem megdönthető bíróság előtt, ha bizonyítja a jogosult, hogy a végrendelkezőnek más volt az akarata.

 A növedékjog szabálya szerint, ha az örökhagyó több örököst nevez, továbbá a törvényes öröklést kizárja (kifejezett nyilatkozattal vagy hallgatólagosan, ez utóbbi esetében arra lehet következtetni, hogy egész hagyatékát végrendeleti örököseire akarja hagyni) és valamelyik örökös kiesik, akkor a többi örökös fogja örökölni a kiesett örökös részét arányosa elosztva. Negyedik feltétele a növedékjog érvényesülésének, hogy az örökhagyó ne nevezzen helyettes örököst a kieső örökös helyére (a helyettes örökös nevezése egy lehetőség az örökhagyó számára, akit az általa kinevezett örökös kiesése esetére nevezhet helyettest).

A hagyomány a hagyatékban meglévő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása közvetlenül (dologi hagyomány). A hagyomány nem minősül örökségnek, a hagyományrendelés az örökléssel szemben különös jogutódlás (öröklés esetén szükséges, hogy az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttasson az örökösnek, feltéve, ha az örökhagyó azt kívánja, hogy az örökös a hagyatéki terhekben is osztozzon). A hagyományos ugyanis csak feltételesen és korlátozottan felel a hagyatéki hitelezőkkel szemben, nem úgy mint az örökös. Hagyományt lehet rendelni az örökösnek is (előhagyomány), valamint a hagyományos terhére is lehet hagyományozni más személy részére (alhagyomány). Akkor is hagyományrendelésről beszélünk, ha az örökhagyó vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezi az örököst harmadik személy javára (kötelmi hagyomány). A kötelmi hagyomány a dologival szemben nem közvetlen jogutódlás, a hagyományosnak az örökössel szemben van követelése, vagyis az örökhagyó halálának beálltával nem száll át rá közvetlenül a hagyomány. Lehetséges tárgya szélesebb körű: nem csak egyedileg meghatározott vagyontárgy, hanem bármilyen más szolgáltatás is lehet.   A növedékjog a fent leírt feltételekkel megilleti a hagyományosokat is. Lehetséges az is, hogy a végrendelet csak hagyományrendelést tartalmaz.

 

Meghagyás esetén a hagyatékban részesülő személyt (örökös, hagyományos) az örökhagyó olyan kötelezettséggel terheli, amelyet a jogosult nem követelhet, vagyis nem vehet igénybe bírósági utat a meghagyás kikényszerítésére. Ez alól kivétel a közérdekű meghagyás, feltéve, ha tárgya szerződés tárgya lehet. Kétség esetén a meghagyás az örököst terheli. A kötelezettség lehet vagyoni, akár nem vagyoni szolgáltatás (pl.: síremlék állítása, örökhagyó kertjének gondozása, stb.). Meg lehet nevezni kedvezményezett személyt is, akinek a részére a meghagyást teljesíteni kell. Abban az esetben, ha az örökhagyó feltétel teljesítésétől teszi függővé a hagyatékban való részesülést, a kötelezett elveszti a részesedését, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból vált lehetetlenné. A hagyományossal ellentétben a meghagyás kedvezményezettje egyáltalán nem felelős a hagyatéki tartozásokért.

 Érvénytelenségi okok:

-         két v. több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelete

-         valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más váltja fel (akár örökségének 1 részében). Lehet azonban feltételtől vagy időponttól függő hagyományt rendelni, amelynek bekövetkeztéig sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet a hagyományos a hagyománnyal

-         nem lehet örökös, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant

-         érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltétel

-         jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés

-         az örökhagyó tévedett végrendeleti nyilatkozatában vagy egyáltalán nem akart ilyen tartalmú nyilatkozatot tenni

-         téves feltevés vagy utóbb meghiúsult várakozás indította az örökhagyót a végrendelkezés megtételére

-         jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyásolással vették rá az örökhagyót a végrendelkezésre, feltéve, ha e nélkül nem végrendelkezett volna

Az érvénytelen végrendelet érvényessé válik, ha később az örökhagyó a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja azt.

Hatálytalan a végrendelet, ha az örökhagyó utóbb azt visszavonja a végrendelet tételére vonatkozó szabályok szerint. Visszavontnak kell tekinteni a végrendeletet, ha az örökhagyó később új végrendeletet hoz. Hatályban maradnak viszont a végrendeletnek azok a rendelkezései, amelyek nem ellentétesek az örökhagyó újabb végrendeletének rendelkezéseivel, kivéve, ha a végrendelkezőnek más a szándéka. Hatályát veszti az írásbeli magánvégrendelet, ha a végrendelkezésre képes örökhagyó, vagy az ő beleegyezésével más azt megsemmisíti, illetve ha az örökhagyó belenyugodott az akaratán kívül megsemmisült végrendelet megsemmisülésében. A közjegyzőnél letett végrendelet hatálytalan lesz, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve, ha a végakarat egyébként megfelel az írásbeli magánvégrendelet formai és tartalmi követelményeinek. A szóbeli végrendelet akkor lesz hatálytalan, ha az életét fenyegető rendkívüli helyzet elmúltától megszakítás nélküli három hónapon belül nagyobb nehézség nélkül végrendelkezhetett volna más alakban az örökhagyó.

Érvénytelenségre, illetve hatálytalanságra az hivatkozhat, aki az előbbiek megállapítása esetén maga örököl vagy tehertől mentesül, a megállapításra vonatkozó igényét pedig bármikor érvényesítheti.

Ezt a honlapot a Debreceni Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr.Kiss-Gáll Éva Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.